2011. augusztus 11., csütörtök

Kőmén

 Kőmén, ahogy mifelénk az idősebb korosztály tagjai ejtik és értik. Bevallom, bár vidéki gyereknek tartom magam, elég hülyén nézhettem, mikor először hallottam ezt a kifejezést, mert a kőműves jót derült a teljes értetlenséget sugárzó arcom láttán. Kőmén - azaz kémény... vaze! Ez tetszik!

"Nos a kőmént újra kell rakni!" - közölte kőműves barátom, Dini. Ha azt akarjuk ugyanis, hogy jó és használható legyen... Ujjat köll csinyáni, na! Új kályhához új kőmén dukál, ugye. A régi a mérete (átmérője) és (szigeteltsége) szigeteletlensége folytán alkalmatlan arra, hogy fűtőtest legyen hozzá csatlakoztatva. Nnnna. 

Ez azt jelentette a valóságban, hogy a kőmént teljesen vissza kelletett bontani az alapig... És ha már bontjuk a kőmént, akkor egy kosszal kibontjuk a két szoba közti válaszfal közel felét is.
Ez némi magyarázatra szorul:
A két szoba ajtaját szét kell húzni, hogy a cserépkályha elférjen közöttük.  Megfelelő elhelyezéssel egy megfelelő méretű kályha három helyiséget fog fűteni.



És ha már az ajtókat úgyis bolygatni kell, akkor úgy szép (és az előzetes tervezet is arról szólt), ha szép, új ajtók kerülnek beépítésre. Párommal megegyeztünk, hogy szép fenyőajtók kerülnek a régiek helyett beépéntésre. Legott keresésbe kezdtünk: net, ill. a könnyen elérhető közeli nyílászáró üzletek. Két napon belül megtaláltuk azon üzletet, ahol a számunkra megfelelő, vidéki "fílinget" is közvetítő klasszikus ajtókat be tudtuk szerezni. Egy későbbi képriportban be is mutatom azokat.


Visszatérve a kőménhő. 



A bontás egy kis, majd egyre szélesedő réssel kezdődött. A második képen látható téglatest nem kőmén, hanem a két ajtó közötti falszakasz maradványa. Hogy mi szerepe volt benne a kis nyílásnak, örök titok marad. Akkor fedeztük fel midőn lekerült a régi majter a tégláról. A régi kémény az éppen pihenő úriember bal keze helyén, mellett foglalt helyet. 
Kibontás után akkora légterű helyiséget kaptunk, hogy megfordult a fejünkben, de jó volna úgy hagyni. Tágas egy tér lenne, az biztos. De persze a tervek könyörtelenül nem azt vezették fel. Némi biztonsági födém alátámasztás után láthatóvá vált a födém gerendázata.




Egy kis energia magunkhoz vétele után aztán azonnal megkezdődött az új kőmén megépéntése.


Igen, az elmaradhatatlan kőműves dekoltázs nálunk is tiszteletét tette.

Ahogy az utolsó kép mutatja, az új kőmén már bezony szigetelt vala. Szükségünk volt 6m, savállóból készült kőménanyagra, amit egy bádogos barátom hamarost el is készített, potom 90.000 jó magyar foréntér'. Ez tartalmazza a tisztító nyílásokat (szám szerint ugye kettőt), a vízzáró tetőt (a kőmén tetején egy kis "sapka"), 6 db 1m-es saválló csőidomokat, és egy 12 cm-es gallért a kőmén tetején, ami megfelelő felhelyezés esetén megakadályozza, hogy az esővíz, vagy olvadó hó, vagy mifene béfollyon a kőmén belsejébe, ezáltal védi a szigetelést. A szigetelést, ami alumánum (alumínium) falú üveggyapot. (A tekercs ára kb 5000 forént.) 




A saválló idomokat összeillesztés után körbetekertük a szigeteléssel. (Ezért nem volt szükség dupla falú, szigetelt saválló anyagra. Íly módon kb 40.000 foréntot spóroltunk! Szerintem nem mindegy, az eredmény pedig ugyanolyan jó.)

már újrarakva a padlástérben


A kőmén elhagyva a tető szintjét, szép, fagyálló kémény-(dísz)-téglával folytatódott.




És a végeredmény:



Három sor kiemelést kapott és egy szép műkövet a tetejére, hogy egy kicsit díszesebbnek hasson. Aztán a végén étolajjal kezeltük, kentük, így ellenállóbb kissé a nedvességgel szemben, és szebb árnyalatot is kapott tőle. 
Hogy nem fedett a tetején a nyílás, és nem díszes kialakításban végződik? Ez azért van, mert egyrészt ez nem parasztház, amin nagyon szépen, és jól mutatnak a különféle stílusban kialakított kéményformák és kéménytetők, másrészt gondoljunk csak bele hány szép fehérre meszelt, vagy festett kéménytetőt láttunk már fűtési szezon után... Gyönyörűen el van feketedve mind a koromtól, ugye. Ezt most szeretnénk kihagyni. Bár a mi kőménünk tetején is lesz majd korom miatt feketedés, de a mérete miatt csak csekély mértékben, ami nem szúr szemet senkinek.
Azért valljuk be egy kádárkocka sohasem lesz olyan szép, mint egy parasztház, legyen az akár régi, felújított, vagy új építésű...   

Nincsenek megjegyzések: